Érintésvédelem szükségessége
Mai modern világunkban az elektromosság az életünk része, jelen van mindennapjainkban. Ezzel világítunk, villannyal működnek a mindennapi háztartási berendezéseink, és az iparban is nélkülözhetetlen a villamos energia. De a villamos berendezések használata nem veszélytelen, odafigyelést és karbantartást igényelnek. Súlyos, akár életveszélyes áramütést is okozhatnak a nem megfelelő villamos berendezések. Hétköznapi ember mit ért érintésvédelem alatt? Azt hogy, a villamos berendezés, amit használunk, vagy megérintünk, ne okozzon áramütést a használójára.
Megkülönböztetünk közvetlen és közvetett érintésvédelmet.
A közvetlen érintésvédelem az aktív áram alatti alkatrészek megérintését gátolja meg. Ez általában a gyári burkolat, ami normál napi használat során megakadályozza a feszültség alatti részek érintését. Ez nem az a védelem, amit érintésvédelemnek nevezünk. Ez a burkolat csak a közvetlen érintést akadályozza meg a feszültség alatti részekkel.
Van a közvetett érintésvédelem, ez az a védelem, ami biztonsági és létesítési szabványok összessége, ami az elektromos berendezések feszültségmentes burkolatainak, és részeinek érintéséből adódó áramütéses balesetek elkerülésére alkottak meg. Közvetett érintés akkor alakul ki, ha az kezelő és a villamos berendezés fémteste közt alakul ki az összeköttetés. Ilyenkor, csak akkor alakul ki testáram, ha a külső fémes burkolat, ami üzemszerűen feszültségmentes, testzárlat következtében áram alá kerül. A védelem az elektromos eszköz meghibásodása folytán, a kézzel érinthető burkolat feszültség alákerülésekor akadályozza meg az áramütéses balesetet. Ezért nagyon fontos hogy minden villamos berendezés el legyen látva érintésvédelemmel.
A közvetett érintésvédelmet osztályokba sorolták
0 érintésvédelmi osztályú készülék
Nincs érintésvédelme a villamos készüléknek, csak üzemi szigetelése van. Védővezető nem csatlakozik a burkolatra, és nem is szabad csatlakoztatni. A gyári szigetelés meghibásodása után a kézzel érinthető fémrészek feszültség alattiak lesznek. Innentől kezdve a készülék életveszélyes. Az ilyen készülék csak ott helyezhető üzembe ahol az érintésvédelemre nincs szükség, mivel a védelmet más módon oldják meg, pl: burkolás, elkerítés stb.
1. érintésvédelmi osztályú készülék
Ezek a készülékek minden esetben fémes burkolattal rendelkeznek, és védővezető csatlakoztatására alkalmas kapocs található rajta. A védelem lényege az, hogy az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a villamos táplálás lekapcsolódik, és így nem kerül feszültség alá a külső fémes burkolat. Ezt a védelmet védővezetős érintésvédelemnek is hívják. A fémes burkolatra csatlakoztatják a védővezetőt, ez csak a hibaáramok vezetésére szolgál. Ha az üzemi szigetelés meghibásodik a készülék testzárlatos lesz, ez a zárlat a védővezetőn keresztül tud záródni, és így alakul ki a zárlat, ami lekapcsolja, vagy kiolvassza a biztosítékot. Ha a védővezető megszakad, vagy valamilyen ok miatt nem folytonos, testzárlat következtében nem tud kialakulni zárlat. Akkor nem szakítja meg a táplálást a biztosíték. A hibás készülék fémes burkolata feszültség alatt marad. Kialakul az életveszélyes állapot.
A védővezetős érintésvédelem lehet védőföldelés, vagy nullázás.
A védőföldelés az, amikor a tápláló rendszernek közvetlen földelt pontja van. A védővezetőn és a földelésen keresztül, a zárlati áram a földben alakul ki, és azon keresztül záródik. Ezt hívják földzárlatnak. Az érintésvédelem szempontjából jó védőföldelést nagyon drága kialakítani. Ahhoz hogy jó földelési értéket érjünk el, a mai teljesítmény viszonyokhoz képest ma már szinte lehetetlen kialakítani, ezért már nem használják.
A nullázás, mint védővezetős érintésvédelem, ma már szinte mindenhol ez van elterjedve.
A betápláló rendszer üzemi nullavezetőjét közvetlenül leföldelik, és innét ágazik ketté a nullavezető, és külön a védővezető. Testzárlat alkalmával, sokkal nagyobb zárlat tud kialakulni nullázás esetén, ha a védővezető csatlakozik a testzárlatos készülékhez, mintha védőföldelést alkalmaznánk A zárlati áram nem a földön keresztül hanem, az üzemi fázis és nulla vezető közt alakul ki, ezért a biztosítékot is előbb kapcsolja le, zárlat esetén. A főelosztó szekrényben ahol rákötik az üzemi nullavezetőre a földelést, megfelelő keresztmetszeten egy vezető érben is vezethető a nulla és védővezető, ezt hívják PEN vezetőnek. A PEN vezetőt, ha szétválasztották külön nulla és külön védővezetőre, utána csak külön szabad őket vezetni, összekeverni, megcserélni tilos, és szétválasztás után újra összekötni is tilos.
A védővezetős érintésvédelem kiegészítő védelmi készüléke az áramvédő kapcsoló. Már szivárgó áramok esetén is lekapcsolja betáplálást. A lényege az, hogy az üzemi áramvezetők átvannak vezetve az áramvédő készüléken a védővezető nem. Normál esetben az oda és visszafolyó áramok összege zérus, vagy is nulla. Test felé szivárgás esetén az oda és vissza folyó áramok nem lesznek egyformák, és a leválasztó kapcsoló érzékenységétől függően lekapcsolást fog előidézni. Ezért az áramvédő kapcsoló alkalmazása sokkal nagyobb biztonságot nyújt, mint a sima védővezetős érintésvédelem, mivel nem kell zárlatnak kialakulni a testzárlat kialakulásakor. Elég már a szivárgó áram is a leoldáshoz, ez lehet 30, 100, 300 mA. Az áramvédő kapcsoló leoldása már a névleges érzékenységi áram 60 – 80 %-nál megtörténik. Lényeges hogy a kötelező az áramvédő kapcsolók rendszeres ellenőrzése a próbagomb megnyomásával, ideiglenes hálózaton havonta, egyéb esetben három havonta, és ezt dokumentálni is kell. Az ellenőrzést elvégezheti a kezelő személyzet is.
II. érintésvédelmi osztályú készülék
Ezek a villamos készülékek a nevükből adódóan kettő külön szigeteléssel gyártják le, van egy üzemi szigetelés és még egy külön szigetelés. A kettős szigetelésű készülékek általában műanyag külső szigeteléssel készülnek, de előfordul, hogy tartalmaznak fém burkolatot is az erősebb kivitel miatt. Ez senkit ne tévesszen meg, semmi esetre sem szabad védővezetőt csatlakoztatni hozzájuk, És az adat táblán fel kell tüntetni a gyártónak a kettős szigetelés jelét. Nagyon sok elektromos kéziszerszám érintésvédelme a kettős szigetelés. A nagyobb igénybe vétel miatt, mivel nagy az esély a készülék sérülékenységének ezeket a villamos kéziszerszámokat évente kötelező érintésvédelmi vizsgálattal ellenőrizni, ilyenkor kerül sor a szigetelésmérésre is. Ezeknek a készülékeknek a csatlakozóvezetéke mindig kettő eres, soha nem tartalmaz védővezetőt, és a csatlakozó dugó sem lehet védővezetős. A csatlakozó vezeték, vagy a csatlakozó dugó sérülése esetén érdemes kicserélni kompletten a csatlakozóvezetéket olyanra, ami kettő eres, és öntött villás csatlakozó dugóval rendelkezik.
III. érintésvédelmi osztályú készülék
Az ilyen készülékek érintésvédelme úgy van megoldva, hogy a táplálási feszültségük olyan alacsony, ami nem okoz veszélyt a használójára. Tápfeszültségük törpefeszültséggel történik. A törpefeszültség névleges értéke maximum váltakozófeszültségnél: 50 V, egyen feszültségnél: 120 V. És ezt a feszültséget még a nagyobb biztonság érdekében felezik, negyedelik. Törpefeszültségű pl.: gyermekjátékok, vagy olyan veszélyes munkahelyen pl. vizes környezetben végzett munkaterület ahol nem tudjuk máshogy megoldani a biztonságos munkavégzést.
Törpefeszültségű rendszerek:
EPH rendszer:
Nem elektromos nagykiterjedésű fémcsőhálózatok és fémszerkezetek összekötése egymással és a földelő hálózattal. Ezt azért kell összekötni, hogy a nagykiterjedésű fémszerkezetek máshonnan ne hozhassanak veszélyes feszültségeket.
Helyi egyenpotenciálra hozás azt jelenti, hogy az egyszerre érinthető villamos szerkezetek testét, és a nem villamos fémtesteket összekötik. Így minden fémtest egypotenciálon lesz.
Földeletlen egyenpontenciálra hozó hálózat
Az érintésvédelem olyan megoldása, amikor az elektromos berendezések testét összekötjük villamos folytonos kötéssel, ezzel azonos potenciálon lesznek, és meggátoljuk, hogy a kezelők földpotenciált is érintsenek. Az egyenpotenciálra hozó hálózatot nem szabad leföldelni. Ez az érintésvédelem csak szigetelt csillagpontú hálózat esetén jöhet számításba. Ilyen helyen közvetlen feszültség alatti részek érintésével kell számolni.
Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör
Az érintésvédelem úgy van megoldva, hogy az áramkörbe olyan nagy értékű soros impedanciát kötnek sorba, hogy az áramkör teljesítménye az emberi életre veszélytelen legyen. Az érintésvédelem ennek módjánál nem kötelező a védőföldelés, vagy a védővezető alkalmazása. A berendezés más áramkörről nem kaphat táplálást, vagy ha igen annak figyelembevételével kel az érintésvédelmet megválasztani.
IT rendszer
Bányákban és korházak műtőiben használt villamos berendezések érintésvédelme.
Generátorral, vagy saját transzformátorral táplált külön berendezéseken használható.
A hálózat szigetelt, vagy nagyobb impedancián keresztül le van földelve. A villamos berendezések teste közvetlenül földelt. Egy test, földzárlat esetén nincs nagy hibaáram, ezért ilyenkor nem kell azonnali lekapcsolás, a berendezés tovább üzemelhet. A második fölzárlatnál a védelem azonnal lekapcsolja a betáplálást.
Elszigetelés
Védőelválasztás
Az érintésvédelmet úgy valósítják meg, hogy a villamos berendezést úgy csatlakoztatják, hogy a tápláló hálózat galvanikusan el van szigetelve. Ilyen az 1:1 áttételű elválasztó transzformátor. Áramkört földelni tilos, és csak egy villamos berendezést táplálhat. Feltétel még a maximum 500 V-ig alkalmazható
Érintésvédelem lehet
Az érintésvédelem azoknak a létesítési és biztonsági szabványoknak, előírásoknak az halmaza, amely az elektromos berendezések normál körülmények közt feszültségmentes külső fémes részeit megérintő kezelőt, embert akarja megvédeni a villamos berendezés szigetelési hibájából adódó érintési feszültség veszélyes hatása ellen.
Az érintésvédelem ellenőrzése
Az érvényben lévő szabványoknak és előírásoknak kivitelezett és megfelelően kiválasztott érintésvédelem megvalósítása a villamos hálózatnál és berendezéseknél nagyon fontos szempont. De nem lehetünk benne biztosak, hogy az örökké megfelelően működni is fognak. Ezért nagyon fontos a rendszeres karbantartás és rendszeres műszeres érintésvédelmi szabványossági ellenőrzés.
Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot rendszeresen el kell végezni
Hívjon bizalommal! 06-30/722-8573 Kérdése van? Írjon üzenetet! 1borbasistvan@gmail.com
Ingyenes kiszállás! Pest megyében, Fejér megyében, Tolna megyében kiszállási díjat nem számítunk fel!
Ahol már bizonyítottunk
